Pozsony története

Pozsony mindig is a közép- és kelet-európai kereskedelmi útkereszteződés találkozási pontja volt. Ebben a cikkben végigvezetjük Önt a szlovákiai Pozsony történelmén.

Történelmi nevek

Pozsony egykor Braslavespurch, Brezalauspurc, Istropolis (Matthias Corvinus / Matej Korvin uralma alatt), Pozsony (magyar név), Posonium (latin név), Pressburg (német név), Pressburg (német név), Brezesburg, Preslawaspurch, Brezizbuch, Bresbuch, Presporok vagy Prespork néven is ismert volt (Szlovák történelmi név), Wilson városa ("Wilsonovo" - amikor Pozsony szabad város volt néhány hónapon keresztül az I. WOL háború után).

Pozsony története

Pozsony története Kr.e. 400–50-ben kezdődik, amikor egy fontos kelta város - Pozsony jelenlegi területén, Szlovákiában „Oppidum” létesült. A mai 1. és 5. századi területeken Pozsony "Limes Romanum" néven ismert - a Római Birodalom megerősített határa. A pozsonyi vár és a devini vár a Nagy-Morvaország ("Velka Morava") birodalom idején fontos központokká vált. Nagy-Morvaországot (latinul Moravia Magna) 833-ban hozták létre, és a 10. századig tartott.

Pozsony története

1000-től Pozsony Magyarország, később Ausztria kikötője. Pozsony 1291-ben városi kiváltságokat kap, 1405-ben pedig Pozsony "szabad királyi város" lesz. Az 1467-1490-es években Pozsony a Matthias Corvinus által alapított fontos egyetemi Academia Istropolitana (Universitas Istropolitana) székhelyévé válik. 1536-1784 között Pozsony Magyarország fővárosa.

A 18. század óta Pozsony a szlovák nemzeti és kulturális mozgalom fontos helyszíne, először Anton Bernolak író, később Ludovit Stur szlovák nemzeti mozgalom vezetője vezette. 1840-ben megépül az első magyarországi vasút, amely összeköti Pozsonyt és Svaty Jur-t. Ezt rövid időn belül vonatkapcsolat követi Bécsbe (1848) és Budapestbe (1850). A 19. század végén Pozsony erősen modernizálódott és iparosodott.

1918-ban Pozsony Csehország részévé válik, 1919-ben a "Pozsony" név lesz a város hivatalos neve. 1919-ben megalakul a Szlovák Comenius Egyetem ("Univerzita Komenskeho"). A második világháború éveiben Pozsony a bábfasiszta Szlovák Állam fővárosává válik, Németország irányításával.
1968-ban Pozsony a Szlovák Szocialista Köztársaság hivatalos fővárosává válik. 1989-ben a kommunista rendszert megdönti a békés bársonyos forradalom, Pozsony pedig a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság fővárosa.

1993. január 1-jén Szlovákia függetlenné válik, miután Csehszlovákia széthasadt, Pozsony pedig a főváros.