Pozsony története
Pozsony már régóta a közép- és kelet-európai kereskedelem fontos csomópontja. Ez a rövid cikk a szlovákiai város gazdag történelmét tárja fel.
Történelmi nevek
Pozsony egykor Braslavespurch, Brezalauspurc, Istropolis (Matthias Corvinus / Matej Korvin uralma alatt), Pozsony (magyar név), Posonium (latin név), Pressburg (német név), Pressburg (német név), Brezesburg, Preslawaspurch, Brezizbuch, Bresbuch, Presporok vagy Prespork néven is ismert volt (Szlovák történelmi név), Wilson városa ("Wilsonovo" - amikor Pozsony szabad város volt néhány hónapon keresztül az I. WOL háború után).
Pozsony története
Pozsony története a Kr. e. 400-50-ig nyúlik vissza, amikor egy jelentős kelta település, az úgynevezett „oppidum” virágzott a mai város által elfoglalt területen. A Kr. u. 1. századtól az 5. századig a mai Pozsony területe a „Limes Romanus”, a Római Birodalom megerősített határvidékének részét képezte. Mind a pozsonyi vár, mind a devini vár a 833-tól a 10. századig fennálló Nagy-Morvaország („Velká Morava”) idején vált kiemelkedővé.
1000 körül Pozsony a Magyar Királyságon belül fontos kereskedelmi és közlekedési csomóponttá fejlődött. Ez a jelentősége az osztrák uralom alatt is folytatódott. 1291-ben Pozsony városi kiváltságokat kapott, és 1405-re elérte a „szabad királyi város” státuszt. A város 1467 és 1490 között a tanulás központjaként élte időszakát, és otthont adott a Corvinus Mátyás által alapított, tekintélyes Academia Istropolitana egyetemnek. Nevezetesen Pozsony 1536 és 1784 között Magyarország fővárosa volt.
A 18. században Pozsony a fellendülőben lévő szlovák nemzeti és kulturális mozgalom középpontjává vált, amelynek élén kezdetben Anton Bernolák író, később pedig Ľudovít Štúr, a szlovák nacionalizmus egyik kulcsfigurája állt. A technológiai fejlődés 1840-ben az első magyarországi vasút megépítésével, amely Pozsonyt kötötte össze Svätý Jurral, szintén megérkezett. Ezt gyorsan követte a Béccsel (1848) és Budapesttel (1850) való vasúti összeköttetés. A 19. század végén Pozsonyban a széles körű modernizáció és iparosítás időszaka következett be.
Az első világháború 1918-as befejezését követően Pozsony Csehszlovákia része lett. A város jelenlegi nevét, „Pozsony”, hivatalosan 1919-ben vették fel, ugyanebben az évben alapították meg a szlovákiai Comenius Egyetemet. A második világháború alatt Pozsony a németek által támogatott bábállam, a Szlovák Állam fővárosa volt. Pozsonyt 1968-ban a Szlovák Szocialista Köztársaság hivatalos fővárosává nyilvánították. Az 1989-es békés bársonyos forradalom megdöntötte a kommunista rendszert, és Pozsony a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, majd a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság második legnagyobb városa.
1993. január 1-jén, Csehszlovákia szétválását követően Szlovákia önálló államként jött létre, fővárosa Pozsony.